Tensiométer-es Talajnedvesség mérés:
A talajnedvesség NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEME a növénytermesztés intenzívebbé tételének. Sajnos a gazdák nagyobb része minden mérés nélkül, csak a saját tapasztalatában bízva végzi az öntözést, és ezzel lehet, hogy a profitja 20-30 %-át otthagyja a mezőn! Ezért megpróbáljuk felhívni a figyelmüket a nedvességtartalom mérésének a fontosságára és elég részletesen bemutatjuk talajnedvesség mérésének a technikáit. Leggyakrabban használt eszköze a tenziométer.
A növény a nap különböző szakában változó mennyiségű vizet használ fel a talajból, vagyis a víz mennyisége a talajban szintén változó. Az öntözés pontos ütemezése nagyon fontos, mert:
- Mind a túl sok mind a túl kevés víz kivitele negatív hatással van a hozamra, a növény egészségi állapotára és a környezetre.
- A növények tápanyag felvétele és azok hasznosítása függ a talaj nedvességétől.
- Minden felesleges öntözési esemény növeli a költségeket.
A pontosan elvégzett öntözés előnyei
- növekvő hozam,
- jobb minőség,
- pénz és természeti források megtakarítása.
A helyesen elvégzendő öntözéshez
- pontosan kell meghatározni az öntözés gyakoriságát,
- pontosan kell meghatározni az öntözővíz mennyiségét,
- tehát csak pontos mérések alapján lehet produktívan kihasználni az öntözésben rejlő potenciált!
Tenziométeres talajnedvesség mérés és öntözésvezérlés csepegtető rendszerű öntöző berendezéseknél
A tenzióméteres talajnedvesség mérés egy viszonylag olcsó és pontos módszer arra, hogy a csepegtető öntözőberendezéseknél szabályozzuk a kijuttatandó vízmennyiségek nagyságát és az öntözés gyakoriságát.
A tenziométerrel elvégzett mérések alapján megoldható két nagyon fontos feladat: mennyi vizet kell kijuttatni és mikor kell ki és bekapcsolni az öntözőrendszert, hogy a növényeink megkapják mindig a számukra optimális vízmennyiséget
Hogyan működik a tenziométer?
Tulajdonképpen a talaj szívóerejét (tenzióját) méri, azaz azt az erőt, amivel a talaj a vizet visszatartja, s így azt az erőt (azt a vákuumot) is, amit a növény gyökereinek ki kell fejteniük, hogy a vizet a talajból felvegyék.
A gyakorlatban elterjedt tenziométer egy máztalan cserépcsúcsból (az alábbi képen az 1. pont), egy plexiből készült csőből (képen a 2. pont) és egy légmentesen csatlakoztatott manométerből (aképen -3. pont) áll. A manométeren közvetlenül leolvasható a tenziométer belsejében történő nyomásváltozás.
A tenziométer-t működtetése
előtt a cső felső peremétől 1 cm-ig fel kell tölteni vízzel, és beilleszteni a vákuummérőt, hogy légmentesen lezárja a cső végét. A tenziométer-ben levő víz a cserépcsúcs pórusain keresztül, mint a vízhídon át, kapcsolatba kerül a talajban lévő vízzel és a nyomás a két rész között kiegyelődik.
Ahogy szárad a talaj, elkezdi szívni a tenziométer belsejéből a vizet kifele, ott vákuum keletkezik. Tehát a vákuum nagysága megegyezik a talaj szívóerejével. A gyökereknek ettől nagyobb szívóerővel kell rendelkezniük, hogy ellássák sejtjeiket vízzel. Öntözés illetve eső után (nyílt területen) a talaj pórusai megtelnek vízzel és a szívóerő, amely a vizet visszatartja, lecsökken. Rövid időre a tenziométer-ben nagyobb lesz a vákuum, mint a talaj szívóereje és így a tenziométer vizet szív majd a talajból a porózus cserépcsúcson át. Ennek következtében pedig csökken majd a vákuum a tenziométer-ben.
Hogyan kell a talajba behelyezni a tenziométer-t ?
Ahhoz, hogy a cserépcsúcson keresztül valóban zavartalan legyen a vízhíd, a tenziométer-t behelyezés előtt meg kell nedvesíteni. Ennek legjobb módja, ha egy éjszakára a műszert vízzel teli edénybe állítjuk, de a műszer belsejét nem töltjük fel vízzel. Ezzel elkerülhető a légzárványok képződése a cserépben, azaz a zavartalan vízhíd kialakulása.
Döntő fontosságú a behelyezésnél, hogy a cserépcsúcs a környező talajhoz hézagmentesen kapcsolódjon. Ehhez a talajt sem lazítani, sem tömöríteni nem szabad, hiszen a műszernek a háborítatlan talajnedvességi viszonyait kell mérnie. Arra, hogy minél kevésbé zavarjuk a talajviszonyokat. A legjobban bevált megoldás, hogy dugóhúzó elvű talaj fúróval, melynek az átmérője megegyezik a tenziométer átmérőjével, olyan mélyre fúrunk, amilyen mélyre a műszert kívánjuk behelyezni.
Ezután a fúróval készítette lyukba óvatosan benyomjuk a műszert, egészen addig, amíg mindenütt jól érintkezik a talajjal.
Ha mégsem sikerül mindenütt jó talajkapcsolatot teremteni, (például igen köves talaj esetében), akkor a tenzióméter átmérőjénél nagyobb átmérőjű lyukat fúrva a behelyezett műszert beiszapoljuk. Mindenképpen célszerű egy-két nappal, de legalább 2-3 öntözési ciklussal azelőtt behelyezni a műszert, mint ahogy a mérési értékeire szükségünk van, így a mérés megkezdése idejére már ismét ülepedett lesz a talaj, amit a műszer behelyezésével bizonyos mértékben mégiscsak megbolygattunk. A tenziómétert nedves, de nem vizes talajba kell behelyezni.
Hova telepítsük a tenziométer-t a termőföldön?
Nem is olyan egyszerű eldönteni, hova is helyezzük el a tenziométer-ünket a termőföldünkön, hogy a mért eredmények egyformán alkalmazhatóak lehessenek az egész területre.
- Ha talaj egyenetlen, vannak kissé magasabban és lejtősebb részei is, akkor javasolt több tenziométer-rel ellenőrizni a vízmozgást.
- Ha a csepegtető rendszer működését akarjuk ellenőrizni, akkor a cső elején és a végénél is meg kell mérni a vízpotenciál változást, hogy lássuk, megkapja-e a növény a cső vége felé a szükséges mennyiséget, nincs-e nagy különbség a cső két végénél, ami esetleges dugulásra utalhat, vagy túlöntözésre a cső elejénél.
- A mélység kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy az érzékelő rész a gyökérzóna közepébe kerüljön. Természetesen minden növényfajtának saját gyökérmélysége van, amelyet a gazda egymaga határoz meg.
- Zöldségkultúránál a kb. 20 cm körüli mélység és a csepegtetőcsőtől való 10 cm-s oldaltávolság az elfogadott, ezzel elkerüljük, hogy a csepegtetőből egyenesen a tenziométer csövén lefolyjon a víz és pontatlan mérési adatokat produkáljon.
A tenziométer-es mérés előnyei és hátrányai.
A tenziométer-es méréseknek van egy sor pozitív előnye
- nincs elektromos része, egyszerű a szerkezete, nem túl drága
- nem fél a környezeti változásoktól, kitelepíthető a termőföldre védelem nélkül
- a mérések eredményeire nem hat ki a talaj sótartalma, mint az elektronikus mérések esetében
- a mérés során a talajt nem kell bolygatni hosszabb időre kihelyezhető
- léteznek tenziométer-ek, amelyek elektronikus érzékelőkkel és határérték kapcsolóval vannak ellátva és egyszerű öntözési automatizálást tesznek lehetővé.
Viszont vannak gyenge pontjai is a tenziométerek-nek
- száraz anyagok, vagyis alacsony nedvességtartamú közegek mérése problémás
- magas nedvességtartalomnál szintén problémás a pontos mérés
- nem használható egyes közegekben, ahol nem biztosítható kontakt (vízhíd) a tenziométer és a talaj között (kavicsos, magas porozitású közegek).
- lassú a mérési folyamat indítása, így nem alkalmazható nedvességtartalom térképezésre.
Tenziométer-ek karbantartása és tárolása
- Ügyeljen arra, hogy a kerámia csúcs tiszta maradjon. Óvja azt a zsíros szennyeződésektől, mivel az elzárja a pórusokat és ezzel gátolja a folyadékáramlást.
- Az elszennyeződött kerámia csúcsot finom csiszolópapír segítségével tisztítsa meg.
- A tenziométer egyéb részeinek tisztításához használjon nedves kendőt.
- Ne használjon a tisztításhoz oldószereket!
- Óvja a tenziométer-t ütésektől, leejtéstől.
- A talajból történő kivételkor óvatosan ássa körbe és vegye ki a talajból.
- Ha a csőben valami oknál fogva levegő buborékok jelennek meg, vagy teljesen elfogyna a víz, vegye ki a talajból a műszert és töltse újra és telepítse újra a leírtak szerint.
- Ha a csőben valami oknál fogva levegő buborékok jelennek meg, vagy teljesen elfogyna a víz, vegye ki a talajból a műszert és töltse újra és telepítse újra a leírtak szerint.
- Téli tárolás – nem javasoljuk a fagynak kitenni a téli időszak alatt. Szerelje le és tavasszal újra telepítse.
Hogyan tovább?
A Következő fejezetben…
Tovább boncoljuk a talajnedvességet és belemegyünk az értékek elemzésébe. Kattints a nagy piros gombra, és olvass tovább a talajnedvességről.
